angliai-magyarok

„Sokkal kevesebbet tanítanak Angliában, de azt nagyon alaposan”

Erdélyi Angelika
Erdélyi Angelika

londoni tudósító. 2014. 11. 25. 17:56

Tizenöt tanár utazott Magyarországról Angliába, hogy többet tudjanak meg a szigetország oktatási rendszeréről. Egy hétig látogattak iskolákat Plymouthban, és kiderült, ott két hónapig tanítják csak a Macbethet, matekórán pedig a világ legnagyobb méretű gyárát hozzák példaként a területszámításhoz. A tanár csoport vezetőjével készítettünk interjút.

Az angol oktatási rendszerben a gyerek van a központban – összegzi tapasztalatait Gál Ferenc, a Közép-magyarországi Agrár Szakképző Központ (KASZK) főigazgatója.

Gál Ferenc, a KASZK főigazgatója Plymouthban

Az iskola, amelynek négy tagintézménye van, uniós pályázaton nyert több mint 75 millió forintot, amit tanulmányutakra költhetnek. Egy év alatt összesen 186 diák és tanár utazhat több európai országba – 2-3 hetes munkatapasztalatra és pár napos tanulmányutakra.

Az angliai Plymouthban múlt héten jártak – a központ tizenöt tanára látogatott meg hat helyi iskolát.

„Mindenhol körbevezettek minket, volt, ahol gyerekek – négy iskolában például magyar diákok voltak a kísérőink. Az ő segítségükkel talán még jobban beleláttunk a brit iskolák életébe. Többen közülük különlegességként említették az egyenruha viselését, de úgy tűnik, hogy kedvelik” – meséli Gál Ferenc, akivel a Hír24 angliai tudósítója látogatásuk végén készített interjút.

Egy hetet töltöttek Angliában a KASZK oktatói

A tanárcsoportnak a legszembetűnőbb az volt, hogy bármilyen iskolába is mentek, egyháziba, magánba, államiba vagy közösségibe, a gyerekek sehol nem adatokat és dátumokat magoltak, mint nálunk, és az órákon nem rohantak a tananyaggal.

„A Macbethet például két hónapig tanítják – minden oldalról, alulról, felülről, elölről, hátulról kivesézik, eljátsszák, plakátot készítenek hozzá. Magyarországon ugyanennyi idő alatt öt Shakespeare-drámát próbálnak átvenni irodalomórán. Angliában sokkal kevesebbet tanítanak, de azt nagyon alaposan, ezért is lehetnek olyan eredményesek.”

A főigazgató szerint a brit oktatási rendszerben egyszerűbb és életszerűbb példákat használnak. Például a matekórán a tanár azt kérdezte meg az egyik osztály tanulóitól, hogy melyik a legnagyobb alapterületű gyár a világon, ennek segítségével magyarázta el a területszámítást, és új információval is szolgált a diákoknak.

„Például ha most magától megkérdezném, mi az a kovalens kötés, tudna rá válaszolni? (Nem. – a szerk.) Hetedikben találkozhatott vele először kémiaórán, de évtizedekkel később halvány gőze nincs az emberek többségének, hova is sorolja azt, hiszen ebben a formában nem kerül elő a hétköznapokban.”

Amellett, hogy a főigazgató szerint a brit iskolák a problémamegoldást helyezik a középpontba, a kinti oktatási rendszer egy másik érdekes eleme az úgynevezett közösségi nevelés.

„Minden iskolában, ahol jártunk, a nap elején vagy közepén van egy húszperces foglalkozás, amikor a diákokkal mindenféle kényes kérdésről beszélgetnek, és informatív előadásokat tartanak nekik például dohányzásról, szexuális életről, erőszakról. Ez biztosan olyasmi, amit a jövőben mi is be szeretnénk építeni a saját tantervünkbe.”

A brit iskolákban általában nagy figyelmet fordítanak a zaklatás, csúfolás, erőszak kiszűrésére – a Plymouthba látogató magyar tanárok egy olyan drámaórán is részt vettek, ahol ilyen helyzeteket játszottak el a gyerekek.

„Nemcsak a zaklatott szemszögéből, hanem a bántalmazó oldaláról is feldolgozták a szituációt, megbeszélték azt, hogy mi vezethet ilyen jellegű konfliktusokhoz a diákok között. A drámaórák szinte minden brit iskolában részei a tananyagnak, ami rendkívül hasznos.”

Minden plymouthi iskolában érdeklődéssel fogadták a magyarországi tanárokat

Az elfogadás és a befogadás ott napi szinten működik – magyarázza Gál Ferenc, aki szerint a diákok és a tanárok is magától értetődőnek vették, hogy beültek az óráikra.

„Sok helyen izgatottan és felkészülve vártak minket, a térképen a diákok általában udvariasan megmutatták azt a pici pontot, ami Magyarországot jelképezi. És például sok helyen használják a prezit, de nem tudták, hogy az egy magyar találmány, ahogy a Rubik-kockáról sem. Folyamatosan kérdezgettek minket a hazánkról és arról, hogy erről és erről a témáról mit tanulnak a magyar gyerekek.”

A szakképző központ tanárainak programját egyébként az Europa Training Ltd. szervezte Plymouthban. Steve Kerswill menedzser sikernek könyvelte el a magyar tanárok látogatását.

A szakképző központ diákjai és tanárai az Erasmus+ programban nyert pénzből egyébként nemcsak az Egyesült Királyságba utazhatnak, hanem ősz óta jártak már Észtországban, Dániában és Finnországban. Utóbbi helyen például a diákok a favágásról szerzett tapasztalataikat bővítették.

Az agráriskola viszonozza is a vendéglátást – már voltak látogatóik Dániából, továbbá szervezés alatt van egy észt és egy finn csoport érkezése is. Beszédes, hogy amikor a dán látogatókat körbevezették a magyar intézmény konzerv-tanműhelyében, a vendégek meglepve kérdezték, hogy ez vajon egy működő múzeum-e.

„Sajnos nálunk minden nagyon régi. A magyarországi oktatásban használt technológia időnként akár 40 évvel is elmarad a nyugaton használtak mögött. A mostani angliai látogatásunkon azt tapasztaltuk, hogy ott minden új és a valódi munka világára készít fel” – teszi hozzá Gál Ferenc.

A KASZK oktatói a program keretében vendégelőadóként is utaznak – egyik húsipari szakijuk például a magyar kolbász készítését tanítja majd egyik uniós partneriskolájukban.

A szakképző központnak összesen 1500 diákja van, és a mostani tanévben nagyjából tíz százalékuk jut el külföldre, munkatapasztalatra.   

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.